A fogyás egyik legnagyobb mentális csapdája a mindent vagy semmit szemlélet. Ez az a gondolkodásmód, amikor valaki úgy érzi, vagy teljesen tökéletesen kell csinálnia mindent, vagy az egésznek nincs értelme. Ha sikerül betartani a tervet, akkor jó nap van. Ha becsúszik egy desszert, egy lazább vacsora vagy egy kimaradt edzés, akkor máris jön az érzés, hogy „ennek már úgyis mindegy”.
Ez a fajta gondolkodás azért veszélyes, mert nem hagy teret az emberi valóságnak. Márpedig a valódi életben mindig lesznek gyengébb napok, ünnepek, stresszes időszakok, váratlan helyzetek és hibák. Ha valaki ezeket automatikusan kudarcnak értelmezi, akkor sokkal könnyebben teljesen szétesik a rendszere.
A mindent vagy semmit szemlélet gyakran úgy működik, hogy egy kisebb kilengésből teljes feladás lesz. Egy szelet süti után már jöhet a többi nasi is, hiszen „ma már úgyis elrontottam”. Egy kimaradt edzés után jön a gondolat, hogy „úgysem vagyok elég kitartó”. Ez a logika azonban nem a valóságot tükrözi, hanem egy túl merev belső szabályrendszert.
A modern fogyási szemlélet szerint a siker nem a hibátlanságon múlik, hanem a visszatérés képességén. Nem az számít, hogy valaki soha ne hibázzon, hanem az, hogy egy gyengébb pillanat után mennyire tud visszaállni a normális kerékvágásba. Ez sokkal reálisabb és sokkal tartósabban működő hozzáállás.
A rugalmasság nem lazaságot jelent, hanem érett gondolkodást. Azt, hogy valaki tudja: egyetlen étkezés, egyetlen hétvége vagy egyetlen rosszabb nap nem teszi tönkre az egész folyamatot. Az eredményt nem egy-egy pillanat dönti el, hanem az összkép.
A mindent vagy semmit gondolkodás emellett rengeteg fölösleges bűntudatot is termel. Az ember ilyenkor nemcsak a saját testével harcol, hanem a saját elvárásaival is. Ez mentálisan rendkívül kimerítő, és hosszú távon sokszor éppen emiatt válik fenntarthatatlanná a fogyás.
A tartós eredményhez sokkal jobban illik egy rugalmasabb szemlélet. Olyan hozzáállás, amelyben van fegyelem, de van emberség is. Van tudatosság, de nincs állandó önbüntetés. Ez az a belső alap, amire valóban lehet hosszú távú változást építeni.


